A következő címkéjű bejegyzések mutatása: temető. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: temető. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. június 25., péntek

2010. június 1., kedd

Hogyan okozzunk magunknak rémálmokat?

Késői órák, sűrű erdő, elhagyatott temető, feldúlt sírok, egyedül. Tuti, hogy nem vagyok normális... Több, mint egy hétig álmodtam a csontokról... de oda kellett mennem.
Tudom, jó vagyok önriogatásban... :D

How can you make yourself have nightmares? Late hours, dense forest, lonely cemetery, ransacked graves, alone. It's sure, that I'm not normal... I was dreaming about bones more than a week... but I have to go there.
I know, I'm good in frightening of myself... :D




















2009. december 8., kedd

Olvassatok

L. Juhász Ilona:

"Fába róva, földbe ütve..."

A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál

2009. november 4., szerda

Szalmaváry-sírkápolna, Vanyola - Alsószalmavár

Lovászpatonáról Pápára motorozva, Vanyola határában figyeltem fel erre kupolás neoreneszánsz épületre. Először tovább mentem, de csak visszafordultam megnézni, hogy mi ez az elhagyatott épület, ahová már a lélek sem jár hálni. Szó szerint.


A motort leállítottam az út szélén, ahonnan már látszott, hogy hiányzik az ajtó.



A küszöbön átlépve is csak a döbbenetes kifosztottság fogadott.



Az ablakrácsozat töredékein beragyogó napsütésben még mellbevágóbb volt a lecsupaszított, kifosztott kápolna.



Erre a látványra mit lehet írni??? Mindenhol koporsótöredékek, emberi csontok, faltörmelék, bennem meg csak háborgó gondolatok és tehetetlen düh.



Szalmaváry Kovács János táblabíró építette családjának kb. 140 éve. Az állítólagos műemléki védelem ellenére meggyalázta valaki vélhetően nem olyan régen...



Tudom, hogy mimóza vagyok, de annyira kiborított a szalmavári kripta látványa, hogy Pápáig hőbörögtem magamban. Úgy tűnik, nem tudok annyi romos kastélyt és templomot látni, hogy hidegen hagyjon az értelmetlen rombolás, az emberi alkotó elme és érzelmi lét semmibe vétele...

2008. október 24., péntek

Muhi csata emlékműve

A 3-as útról rákanyarodva Tiszaújváros felé az első község Muhi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), mely 1241-ben a tatárjárás egyik legnagyobb csatájának volt helyszíne, ahol Batu kán mongol hadai alaposan elcsépelték IV. Béla seregét. Az emlékművet Vadász György tervezte.
















2008. október 17., péntek

Csónak fejfás református temető, Szatmárcseke

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legmisztikusabb látnivalója a szatmárcsekei csónakos fejfás temető.
A csónak több nép hiedelemvilágában segíti az átkelést az élet világából a halál birodalmába. Ez is lehet az egyik lehetséges magyarázata a szatmárcsekei fejfák jellegzetes formájának. Más elmélet szerint a lápos területeken temetkező ősmagyarok szokásaira vezet vissza, akik a csónakkal együtt temették el halottaikat.
Egy profánabb változat szerint először egy csónakból a vízbe eső, majd belefulladó fiút temettek el így először. Mindenesetre elgondolkodtató, ha nem vesszük figyelembe a kezeletlen faanyag gyors rothadását, hogy az első fejfák az 1800-as évekből származnak...









Ebben a temetőben található Kölcsey Ferenc klasszicista síremléke is, aki itt hunyt el 1838-ban.

2008. június 23., hétfő

Kétegyháza, Andrássy-Almásy-kastély és templomkert

Még a májusi Békés megyei körutunk idején voltunk Kétegyházán. Eredetileg az Andrássy-Almásy-kastély volt a cél, de miután körbesétáltuk a madaraktól szinte zajos parkban megbújó, jócskán lecsupaszított kastélyt, amely jelenleg iskola és mezőgazdasági gépek múzeuma, érdekesebbnek bizonyult a mellette lévő templomkert. A kőfallal körülzárt, fákkal, bokrokkal és virágokkal sűrűn beültetett kert egyszerűen csodaszép volt, a keresztek, az angyal- és gyerekszobrok valami megfoghatatlan szomorúságot árasztottak...


















2008. június 10., kedd

2007. szeptember 3., hétfő

Kötegyán, Kopjafa-gyűjtemény

Kötegyán (Békés megye) egy helyes zsákfalu Sarkad és Méhkerék között, közvetlenül a román határ mellett. Nagyváradról jövet megálltunk megnézni az itteni kopjafákat.




Kopjafa-kapu



A képek valószínüleg nem adják vissza, de nagyon szuggesztív hangulata van a helynek. Mivel elég fáradtak voltunk, csak ücsörögtük a parton, lógattuk a lábunk a vízbe és élveztük azt a mély nyugalmat, ami a helyből sugárzott.



Nem csak a parkban voltak kopjafák, hanem a falu több pontján is szétszórva.



A hét vezér







A legnagyobb gondunk az volt, hogy a fénygép rázoomol-e a két méterre lévő békára, vagy sem...



Ő S.-val nézett farkasszemet. :)


Az én trófeám :)



Khmm... Sarkadon fotóztam, több ilyen molinó is volt kifeszítve a főút mentén...
Blog Widget by LinkWithin
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...