Leader Of The Pack

Először is: nagyon-nagyon jól esik, hogy kéritek (egyesek követelik :)) a beszámolókat, képeket, de még mindig adjatok egy kis időt, ígérem, hamarosan telepakolom a blogot sok-sok templommal, várral, buliképekkel. Addig is olvasgassátok a régebbi bejegyzéseket, és ha nem akarjátok, hogy egy életre megutáljalak benneteket, akkor ne kérdezzétek meg, hogy hogyan állok a szakzáródolgozatommal...
Valaki kérdezte, hogy hogyan lehet rákeresni korábbi bejegyzésekre, ezért itt is leírom, hátha másvalaki küzd e hatalmas problémával... :) A titkok helyszíne a blog bal oldala, ahol a egyrészt egyből ott egy keresőablak, másrészt ez alá kiraktam három képet, melyek egyből a saját fotóimra, a tetoválásokra, illetve a biker videókra mutatnak. Az utóbbi alatt ott van az összes motoros videoklip, kisfilm, ill. trailer, amely motoros témájú filmekkel foglalkozik. Ez alatt lehet keresni a hónapok, évek szerint, rákattintva felkínálja a bejegyzések címeit. Végül ott vannak a "Témák - Themes", ahol a címszavak sorakoznak, itt szintén a ráklikkelés varázslatos cselekedete repít máris a pl. várak közé. Akinek még ez sem elég, az töltsön cukrot a benzintankjába... :)

Mivel azonban jó fej vagyok, beposztoltolok Nektek egyből két bikervideót, igaz, az egyik csak feldolgozás, de mindkettőnél megmaradt a motoros motívum. A The Leader Of The Pack (Bandavezér) címet viselő nótát a The Shangri-Las nevű női formáció énekelte fel 1964-ben, amely az egyik legnagyobb sikerük lett. Témája kicsit hasonlít az általam már beposztolt Edit Piaf -féle L'homme à la moto dal történetére, melyről nemrég derítettem ki, hogy szintén feldolgozás, mégpedig a The Cheers zenekar Black Denim Trousers and Motorcycle Boots nótájának francia nyelvű verziója. Itt is a szokásos jókislány és motoros rosszfiú szerelmetes összegabalyodásának súlyos ténye áll fenn, csak amíg Editnél a lánglelkű lovagot a saját agyatlan száguldozása repíti egyenesen a vonat kerekei alá, addig Leader-es hősünk bánatában motorozik egyet utoljára...
...a fején...



Az album megjelenése után szállingózott némi menedzseri ráhatásra egy városi legenda, miszerint a lemezen hallható motorhangot úgy vették fel, hogy a hangmérnök bemotorozott a H-D-ján a stúdiónak is otthont adó szálloda halljába, azonban 40 évvel később Mary Weiss,  a Shangri-Las énekese elkottyantotta, hogy csak effektus volt.
Az Egyesült Királyságban a dal felkerült a BBC feketelistájára is, miután a mimóza lelkületű cenzorokat nem hagyta aludni, hogy a dalszövegbéli jókislány belezúg egy rávigyorgó motoros "bandavezérbe", akit azonban az apai szigornak engedve kirúg a francba, és ezért a szerencsétlen flótás bánatában szájra esik. A "halálos" témánál valószínűbb volt az az kifogás, miszerint a nóta szította az amúgy is dúló-fúló ellentéteket a modok és a rockerek között. Mary Weiss és társai persze jókat röhögtek ezen, de azért biztos, ami biztos alapon bőrdzsekiben mutatták ki, hogy kinek az oldalán állnak. A negatív események csak jót tettek a lemeznek és a zenekari tagok rosszkislányos imidzsének, mert többször is toplistások lettek. 1990-ben a dal bekerült a Scorsese-féle Nagymenők című film zenéi közé, majd 2004-ben beszavazták a Rolling Stone magazin "Minden idők 500 legjobb dala" listára is.

A Shangri-Las lázadó lányai a rockbandákat is megihlették, míg az Aerosmith a Remember (Walking in the Sand) című dalt dolgozta fel, addig a Twisted (Fuckin') Sister egyenesen a Leader Of The Pack-re ment rá, jócskán csavarva a történeten. A fura sminkű Dee Snider már a srác szemszögéből énekli el a l'amour-t, és itt a csaj az, aki vad száguldozásba kezd, majd nem túl egészséges közelségbe kerül az anyafölddel. Ezzel persze nem is lenne gond. Viszont a videoklipben már egy olyan nyálas és valószínűtlen történetű maszlagot hoztak össze, amiért én azzal büntetném a klip rendezőjét, hogy inkább ő zuhanjon Dee hátsó ülésére 10-20 méteres magasságból, majd élvezkedve bújjon az énekes hátához... :)