2008. június 27., péntek

Péntek 13, Geronimo MC East koloravatója

Kivételesen nem kommentálnám az eseményt, a lényeg ott lesz a 152-es Wild-ban... ;)

Gratula srácok! :D























2008. június 23., hétfő

Kétegyháza, Andrássy-Almásy-kastély és templomkert

Még a májusi Békés megyei körutunk idején voltunk Kétegyházán. Eredetileg az Andrássy-Almásy-kastély volt a cél, de miután körbesétáltuk a madaraktól szinte zajos parkban megbújó, jócskán lecsupaszított kastélyt, amely jelenleg iskola és mezőgazdasági gépek múzeuma, érdekesebbnek bizonyult a mellette lévő templomkert. A kőfallal körülzárt, fákkal, bokrokkal és virágokkal sűrűn beültetett kert egyszerűen csodaszép volt, a keresztek, az angyal- és gyerekszobrok valami megfoghatatlan szomorúságot árasztottak...


















2008. június 18., szerda

X. Rhythm & Blues és Motoros Fesztivál, Nyírbátor

Amikor felfedeztem, hogy a holland Livin Blues lesz a X. Rhythm & Blues és Motoros Fesztivál egyik fellépő zenekara, nem is foglalkoztam olyan jelentéktelen dolgokkal, hogy Nyírbátor kb. 300 km-re van Pesttől, esős, szeles időjárást szajkóztak a meteorológusok - tudtam, hogy ott a helyem.

Az első 200 km gondtalanul elsuhant, ordítani tudtam volna a felszabadultságtól, majd Mári úgy gondolta, hogy megáll... aztán újra és már egyre kevésbé akart életre kelni... Felhívtam az egyik ismerősöm, hogy nem tud-e a környéken szerelőt, ill. ugyan mi baja lehet a motornak... Némi agyalás után közölte velem: add el a Suzukit és vegyél Harleyt! :) Köszönöm, megoldottad a problémámat! :D

Valahogy elküzdöttem magam Tokajig, az ottani tankolástól kezdve fokozatosan visszatért az élet imádott motoromba, egy idő után a traktorhang is megszűnt. Mondanom sem kell, hogy egy csomó kastély mellett haladtam el, de a franc mert megállni... :(




Nyírbátorban leraktam a motort a szálláshely parkolójában és a fesztivál apropóján közlekedő Blues-kisvonat segítségével laza másfél óra alatt el is jutottam a 3 km-re lévő kempingbe, ahol éppen kezdett a mátészalkai G-Jam Project.




A helyes gitáros fiúról utólag kiderült, hogy az egyik régi ismerősöm klubtársa, aki abszolút szimpatikus módon Toto, Satriani és Vai-számokat játszott a zenésztársaival



A G-Jam Project után következett a Zepsession, de mivel kaptam egy csábító ajánlatot egy kis esti fürdőzésre, így a koncert alatt elugrottunk a fürdőruhámért. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy közöljem: Balázs, imádlak, egy igazi tündérbogár vagy! De SOHA TÖBBÉ NEM AKAROK A SPORTSTERED HÁTSÓÜLÉSÉN UTAZNI! Kiba kényelmetlen! :)))



Zs., köszönöm a bukódat, majdnem olyan jól állt, mint Neked... :)



Amíg mi eljátszottuk a Mentsétek meg Willy-t c. film medencei változatát, addig a JJ Band , a legjobb lengyel blues banda adta a háttérzenét, amely szerintem a melegvizes pancsikolás nélkül nagyot ütött volna, hát akkor még így...





Mondom, hogy szárazon is jó volt a buli! :)


Az este magyar sztárja Török Ádám és a Mini volt, de mi néhány szám után a szemerkélő eső hatására elindultunk "haza". Mondanom sem kell, hogy a 3 kilométeres gyaloglás helyett újra a Sportster hátsó ülését választottam... :)






Másnap délelőtt végignéztem Nyírbátor templomait és múzeumát (képek később), majd kihagyva a kisvonat nyújtotta örömöket, kimotoroztam a kempingbe. Ott elhűlve néztem, ahogy meglett férfiak motorjuk amortizálásában leltek öremet... Két quados is bebizonyította, hogy az exhibicionizmus kellően kompenzálja a merevedési gondokat...



Számomra aznap ez a merevítés volt szimpatikusabb... :)




A társalkodóhímeim is ráizgultak (mármint a kerékmerevítésre :)), miután eleget szivattak az miatt, hogy mindig van a motorom oldaltáskájában nedves törlőkendő... :)



Az utóbbi időben ő volt az első pap, aki "mise" alatt nem beszélt hülyeségeket, a motorok megáldása előtt elmondott szövegében minden mondat a helyén volt...





Egy lengyel Goldwingen egy plüssállat is elfér... :)



Kb. így nézne ki a Mári mattfeketén, mondjuk én biztosan nem raknék rá kockalámpát





Ez lehetne akár fegyver is, ha nem pálinkát tartanának benne...





Szombaton az Ölveti Blues Band kezdett



egy ismerős basszusgitárossal

egy excentrikus énekessel


és egy olyan gitárossal, aki a kamaszkorom bulijainak egyik meghatározó nótáját írta (Pocsolyába léptem) :)



A nap poénja persze az volt, amikor mellém sündörgött egy idősebb fazon, és megkérdezte tőlem, hogy szerintem igazi-e a Sanyi haja. :) Gondoltam, hogy felbíztatom, hogy menjen oda hozzá és húzza meg, de ezzel simán túlfeszítette volna a húrt Sanyinál (asszem én is :))... :D





A lengyel Holy Water és a nyíregyházi Hétfő Este Blues Band után következett a Chrome Rt, majd a bp-i Blúz tér 10. nevű formáció, akiket hallgatva megnyugodtam, mert addig megnyúlt arccal lestem, hogy egy Chrome Rt-t tesznek be közvetlenül a Livin Blues elé...




A Blúz tér 10. minőségi alapozása után indított a Livin Blues. Anno, Lóri nevű unokabátyám hallgatatta meg velem, amikor egyszer a tökös blues-ról beszélgettünk. Onnantól kezdve, amíg a korosztályom nyálas fiúzenekarokért rajongott, nálam a Livin Blues volt a Nr. 1.




A egykori felállasból már csak az első énekes, Nicko Christiansen maradt meg, így most már Living Blues Xperience néven zenélnek.



A Livin Blues egyszerűen kiba jó volt, sőt, az utóbbi idők legjobb koncertje volt számomra, de a többi zenekar is szuper volt, érdemes volt miattuk ennyit motorozni.
Másnap reggel fél 8kor már a motoron ültem, felmentem az M3-asra és csak tankolni álltam meg kétszer (azt az ukázt kaptam, hogy ne hagyjam kiürülni a tankom az esetleges víz miatt), 10kor a házunk előtt voltam... :)
Blog Widget by LinkWithin
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...