Igazság szerint még áprilisban volt egy röpke körünk Veszprém megyében, de azóta csak júniusban posztoltam be a berhidai Szent László templomot. Következő állomásunk Nagyvázsony volt, de mivel Krisztával siettünk Taliándörögdre Szőke Andráshoz egy kis testi és lelki masszírozásra, a fele látnivalót meghagytuk máskorra... :)
Eredetileg csak a Kinizsi-várat néztük volna meg, de kisírtam, hogy legalább sétáljuk körbe a Szent István tiszteletére szentelt, gótikus stílusú templomot, amely egy előző, Árpád-kori templom falainak felhasználásával épült 1480-81-ben, mégpedig Kinizsi Pál rendeletére. Utólag a berendezését barokk oltárokra cserélték, és bár én nem kicsit ódzkodom a barokk templomdíszítésektől, a parasztbarokknak van egyfajta naiv bája, ami még az én szőrös szívemet is megérinti. Mármint máskor, mert most nem jutottunk be... :(
Ha sokat legelek, akkor talán nekem is hosszú farkam lesz...
A Kinizsi-vár alapjául a Vezsenyi nemesi família által építtetett középnemesi rezidencia szolgált. Miután 1472-ben elfogyott a hímnemű a családban, Mátyás király a hadjárataiban buzgólkodó Kinizsi Pálnak passzolta.
Mivel Kinizsi Pál általában az ország veszélyeztetett vidékeit harcoskodott, vázsonyi pecóját a neje, Magyar Benigna lakta. Benigna nem semmi nőszemély volt. Alapjáraton Magyar Balázs, Hunyadi Mátyás hadvezérének icipici kislánya volt, aki 15 évesen az akkor már 34 körüli, menő macsó Kinizsi felesége lett. Miután Kinizsi 1494-ben beadta a kulcsot, Benigna rövidesen férjhez ment Horváth Márkhoz, aki egyszer csak fejre ugrott egy lóról. A csaj ezután sem maradt pasi nélkül, bár jól mellényúlt. Kereky Gergely, a harmadik férje nem csak hozományvadász volt, de egy erőszakos barom is, így amikor Benigna besokallt, Gergelyünk is dobott egy buksist jó szokás szerint, a változatosság kedvéért egyből a vázsonyi várárokba, kicsit sem magától. Ez azonban kiderült, és a királyi bíróság csak Magyar Balázs és Kinizsi Pál érdemeire való tekintettel nem ítélte el Benignát, "csak" száműzték a felvidéki Zsolnalitva várába.
A XVI. század második harmadától a már elhunyt Magyar Benigna második férjének rokonsága, a Horváth família szerezte meg a várat, akik megvastagíttatták falait. Ők is foroghatnak a sírjukban, ha már voltak olyan jófejek, hogy építőkövekért felrobbantatták a közeli pálos kolostort.
1649-ben a Zichy család lett a góré az uradalomban. A Rákóczi-szabadságharc idején még utoljára katonáskodtak a falai előtt, majd az uradalom börtönéül használták lassan pusztuló épületeit. Közben a Zichyek felépíttették új kastélyukat, így használaton kívüli várat hátrahagyták a kiöregedett cselédeknek.
A vár mellett áll Kinizsi Pál lovas szobra, Szabó Iván szobrász alkotása.
Bejegyzések
