2009. november 23., hétfő

Sólyom-ének



5 nap, BAZ-megye. Szerdán indulunk. Valószínűleg köd lesz és eső, világnak eleje és vége. Jó lesz.

2009. november 21., szombat

2009. november 20., péntek

Motoros koszorúslány


Na tessék, nem csak az én fejlövésem a motoros koszorúslányság!
Viszont azok a minibike-ok... 2006-ban, amikor Trencsénből Pozsonyba motorozva Mári leállt az autópályán és egy szervizben kötöttünk ki, a tulaj felajánlotta, hogy a közelben lévő motoros talákozóra menjünk át két ilyen pici motorral. Olyan elborult tekintettel néztem a fickóra, mintha azt mondta volna, hogy festessem át a motoromat rózsaszínűre...

Igen, inkább átsétáltunk...

Képforrás: itt.
Ugyanaz a kocsmázás.
Én: Úgy tervezem, hogy még elszeretkezek olyan 30-40 évet (na jó, 50-et, nem is, inkább 60-at), aztán elmegyek apácának a morvaországi Porta coeli kolostorba, mert annak csodaszép reneszánsz épülete/kertje van.
O.: Nem mehetsz apácának, mert bekapja a fityulád az első kerék!
Én: Az első kerék??
O.: Hát, ööö, amikor előrehajolsz megnézni, hogy forog-e a kerék!
Én: Gondolod, hogy másképpen nem veszem észre, hogy megy-e a motorom? :D

2009. november 19., csütörtök

Esti kocsmázás, (nem motoros) csajoknak mesélem, hogy szombaton Devils börze lesz a Népligetben, majd jön a kérdés:
A: Fel lehet ülni a motorokra, hogy lefotózzanak?
én: Most nem lesznek motorok, csak alkatrészek, motoros cuccok meg jópasik.
A: És akkor fel lehet ülni a pasikra, hogy lefotózzanak?

Péntek 13 party, Geronimo MC, Budapest

Idén háromszor esett 13-a péntekre. Február és március után múlt pénteken is, így idén háromszor adódott alkalom arra, hogy a Geronimo MC a hagyományait őrizve megrendezze a Péntek 13 bulit, a többi motoros klubnak és barátnak meg, hogy ezt kiélvezze.

























2009. november 15., vasárnap

Ser On Stone, avagy blues-/rockest a Simon-Júdában

Miután beharangoztam a felvidéki Ser On Stone fellépését a párkányi vásár idején, jól el is mentünk megnézni őket. Klasszikus blues- és rock dalok, rég látott barátok, világmegváltás volt az esti menü.A csúcsjelenet az volt, hogy miután az egyik barátunk 3 órán keresztül győzködte Szelídítőmet, hogy fel kéne karolnia XY zenekart, a bizonyos XY zenekar gitárosa félrészegen odalépett hozzánk, majd elkezdte kritizálni a Wildot és az egyik, párom által felkarolt zenekart. Szegénynek eltartott, amíg felfogta, hogy miért kezdett el nagyon röhögni minden szem- és fültanú.




Egy ilyen születésnapi Čezetnek én is így örülnék. Az anyai nagyapám is ilyen gépsárkánnyal járt be a munkahelyére, majd kamaszkoromban elkótyavetyélte azzal a felkiáltással, hogy "egy lánynak nem való a motorozás". Ezt még a mai napig mondogatja, én még vigyorogva bólogatok, nyomok egy puszit a kopasz fejére, majd mielőtt elindulok a házuk elől motorral, adok egy kis kipufogókoncertet...















Szombaton nem nyugodtam, amíg nem lett egy halálfejes lufim, bár komoly dillemmát okoztak az árusok azzal, hogy vagy hatféle koponyás/csontvázas/pókhálós/denevéres léggömböt árultak. A szüleim és Szelídítőm megbeszélték, hogy ezentúl minden évben kapok egyet, mert így mindig tudták, hogy merre kóricálok a tömegben...









2009. november 14., szombat

Edit Piaf - L'homme à la moto





Edit Piafot szeretjük, ha egy motorosról énekel 1956-ban, akkor még jobban.

Mivel egy mukkot sem beszélek franciául, ezért kénytelen vagyok lenyúlni a Les Nuits Masquées blog tulajdonosának angol fordítását :

Il portait des culottes, des bottes de moto
Un blouson de cuir noir avec un aigle sur le dos
Sa moto qui partait comme un boulet de canon
Semait la terreur dans toute la région.

He wore motorbike pants and boots,
A black leather blazer with an eagle on the back.
His motorbike went like a cannonball
Spreading terror in the entire region.


Jamais il ne se coiffait, jamais il ne se lavait
Les ongles pleins de cambouis mais sur les biceps il avait
Un tatouage avec un cœur bleu sur la peau bleme
Et juste à l'intérieur, on lisait: "Maman je t'aime"
Il avait une petite amie du nom de Marie-Lou
On la prenait en pitié, une enfant de son âge
Car tout le monde savait bien qu'il aimait entre tout
Sa chienne de moto bien davantage.

He never combed his hair, He never washed himself,
Sludge filled his fingernails but on his biceps he had,
A tattoo featuring a blue heart on pale skin,
And inside it one could read "Mother I Love you".
He had a girlfriend, Marie-Lou was her name,
They all took pity on her, a child of her age...
Because everyone knew well how much he loved
His bitch of a motorbike above all things.


Il portait des culottes, des bottes de moto
Un blouson de cuir noir avec un aigle sur le dos
Sa moto qui partait comme un boulet de canon
Semait la terreur dans toute la région.

He wore motorbike pants and boots,
A black leather blazer with an eagle on the back
His motorbike went like a cannonball
Spreading terror in the entire region


Marie-Lou la pauvre fille l'implora, le supplia
"Dit Ne pars pas ce soir, je vais pleurer si tu t'en vas"
Mais les mots furent perdus, ses larmes pareillement
Dans le bruit de la machine et du tuyau d'échappement
Il bondit comme un diable avec des flammes dans les yeux
Au passage à niveau, ce fut comme un éclair de feu
Contre une locomotive qui filait vers le midi
Et quand on débarrassa les débris,

Marie-Lou, the poor girl, implored him and begged him
"Say, do not go tonight, I will cry if you leave".
But the words were lost, her tears also
In the noise of the machine and of the exhaust pipe.
He lept like a demon with flames in his eyes,
At the crossing it was like thundering fire
Against a steamtrain that sped towards the South.
And when they came to sift out the debris,


On trouva sa culotte, ses bottes de moto
Son blouson de cuir noir avec un aigle sur le dos
Mais plus rien de la moto et plus rien de ce démon
Qui semait la terreur dans toute la région.

They found his motorbike pants and his boots
His black leather blazer with an eagle on the back
But nothing left of this motorbike and nothing left of this demon
Who once spread terror in the entire region.

(Egy átbulizott éjszaka után senki se várjon tőlem műfordítást, de mivel nem mindenki keni-vágja az englisht, ezért íme a lényeg:
Adott egy figura, aki nem elég, hogy nem szeret fésülködni, mosakodni és körmöt pucolni, de még motoros nadrágot, csizmát és fekete bőrdzsekit is visel, a hátán sasos plecsnivel. A száguldozásával rettegésben tartja a környéket, ráadásul van egy kék szívecskés tetkója is, amely azt hirdeti, hogy: Szeretlek, Anya! Ennek ellenére nem ennyire jófiú, mert a Marie-Lou nevű csaját mindenki sajnálja, hiszen a fickó csúnya szívtelen ám, mert a motorkáját mindennél jobban szereti. Hiába zsarolja érzelmileg a nőci, a motor és a kipufogó hangja (?? az nem egy?) elnyomja a rinyálását és hősünk el is tűz, mint egy lángoló szemű démon. Bele is veret a vesztét okozó gőzvonatban, így amikor jönnek az emberkék eltávolítani a roncsokat, csak motoros nadrágját, csizmáját és a fekete bőrdzsekijét találják ennek a démonnak, hátán a sasos plecsnivel.
Azt hiszem, ez anno egy okítónóta akart lenni. Tanulok is belőle, mert nem ülök már motorra. A szezon kezdetéig.)

2009. november 10., kedd

Mondja meg nekem valaki, mi a franc az a "motoros élménydzseki"? Egy olyan motoros dzsekire hajazó fehér, szűk szabású, cipzáras, állógalléros kabát, amiben nem lehet motorozni? Na jó, biztosan lehet, csak nem túl praktikus.

Pelle "Ügü" Zoltán motoros festményei

Paintings of Pelle "Ügü" Zoltán.

Motoros művészet. Az emberekben legjobb esetben is csak a motorfényezés és a tetoválás merül fel, pedig Ügü festményei jó példák arra, hogy a sokszor közhelyes ábrázolásokon túl is van vizualizálható mondanivaló.

Képek forrása: Pelle Zoltán honlapja.



















2009. november 4., szerda

Szalmaváry-sírkápolna, Vanyola - Alsószalmavár

Lovászpatonáról Pápára motorozva, Vanyola határában figyeltem fel erre kupolás neoreneszánsz épületre. Először tovább mentem, de csak visszafordultam megnézni, hogy mi ez az elhagyatott épület, ahová már a lélek sem jár hálni. Szó szerint.


A motort leállítottam az út szélén, ahonnan már látszott, hogy hiányzik az ajtó.



A küszöbön átlépve is csak a döbbenetes kifosztottság fogadott.



Az ablakrácsozat töredékein beragyogó napsütésben még mellbevágóbb volt a lecsupaszított, kifosztott kápolna.



Erre a látványra mit lehet írni??? Mindenhol koporsótöredékek, emberi csontok, faltörmelék, bennem meg csak háborgó gondolatok és tehetetlen düh.



Szalmaváry Kovács János táblabíró építette családjának kb. 140 éve. Az állítólagos műemléki védelem ellenére meggyalázta valaki vélhetően nem olyan régen...



Tudom, hogy mimóza vagyok, de annyira kiborított a szalmavári kripta látványa, hogy Pápáig hőbörögtem magamban. Úgy tűnik, nem tudok annyi romos kastélyt és templomot látni, hogy hidegen hagyjon az értelmetlen rombolás, az emberi alkotó elme és érzelmi lét semmibe vétele...

Blog Widget by LinkWithin
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...