Azontúl, hogy szeretem a vadállatokból készült ételeket, és tetszenek a vadászkutyák, sok közöm nincs a vadászathoz. Annak ellenére sem, hogy több rokonom is vadász. Viszont Kisgyarmat a szülőfalum, és a Kisgyarmati Vadásznapon volt szarvaspörkölt meg magyarvizsla-verseny is, naná, hogy ott voltam.
Cowboy-csárdás, avagy barn dance lekéri nők előadásában. (Igen, muszáj volt western csizmákat fotóznom, mert aki ismer, az tudja, hogy hogy külön érzelmi életet élek a sajátommal.)
Csuhébabák
Kisgyarmati kurtaszoknyás népviselet
Helyi törpeharcos
A szürkekendős néni a nagyapám nővére, nekem csak "Másikmama". Elkezdett szemerkélni az eső, ezért mondtam, hogy hazakísérem. Ahhoz képest, hogy nem bír menni bot nélkül, futólépésben loholtam mellette...
Fagyimanók
Őt nagyon szeretem!
Hakni ide, hakni oda, de az nagyon felemelő érzés volt, amikor a Nemzeti dalt énekelte, és az eső után előmerészkedő 100-150 ember 2-3 másodperccel korábban zúgta a verssorokat, ahogy ő énekelte...
Ezt a rózsaszín csillógó plüsspónit én is megnyertem egy kis időre. Roppant csinos lehettem, ahogy lógott ki a dzsekim zsebéből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése