millarca világa, vagy mi: 2007

2007. december 24., hétfő

karácsony

Boldog, békés ünnepeket Mindenkinek!

És az év legszimpatikusabb karácsonyi videója:

http://www.harley-davidson.com/gifts/gifts_main_ext.jsp?locale=en_US&bmLocale=en_US&source_cd=SEM_Holiday07&camp_id=16&GCID=S18577x011&KEYWORD=harley

2007. december 19., szerda

Buli az Independent klubházban

Party in Independent clubhouse, Slovakia

Hol van az a régi nyár, hol a szép hosszú haja :(

Ez a Jawa-blokkból készült sörcsap anno E. koporsószabású oldalkocsijában utazott buliról bulira, kivéve, amikor a blokk sztrájkot hirdetett, dezertált az oldalkocsi társaságában... :)

Ööö...biztosan nekem örültek ennyi :)

biztos finom volt az a szivar... :)

mondom, mindenki örült nekem :D

Fred Astaire és Ginger Rogers álruhában :)

ott volt Rómeó és Júlia is :)

vagy Rómeó és Rómeó... vagy mi :)

Elpusztult Jawák siratófala

Hát ez az ominózus oldalkocsi, egy lakóval kiegészülve

Motorépítés a köbön :)

Hát ezek még a borulás előtti pillanatok voltak... :)

ment a műanyagpohár-gitározás...

... meg a törzsi tánc..

...meg az örömködés...

ebbe még a műanyag poharak is beleszédültek :)

Óhh, hát vizet szeretnél inni? :)

Asszem, E. kb. ezt gondolja az egész életről... :)

Csak tudnám, hogy mitől feketedett meg az ásványvíz... :)

Persze, az izmos Mikulás sem hiányozhatott.

A végére maradt Cs. búcsúnyelvöltése. :)

Desperado MC nyílt napja a tatai klubházban

"Hé, te most a farkam fotózod? Bocs, engem csak az övcsattod érdekel!" :) (Hiába, mindig jó volt a pasizós dumám... :D)

Mindenki csak kólát és teát ivott :) (I. kegyetlenkedős hangulatában volt, mert megkóstoltatta velem a finom forralt bort, de ugyebár én voltam a sofőr...)

Ilyen derítő mosoly mellett csoda, hogy elfelejtkeztem arról, hogy nem szeretem a babot? :) Bárki is követte el a kaját, utólagos puszi neki és egy meleg üdvözlet a Quamatel gyártójától...

Volt, aki ilyen körülmények között is őrizte erényeit és persze a bögréjét... :)

Ez tulajdonképpen egy engesztelő fotó...

Orgazmus-koktélok királynője :)

Nem mindenkinek lehet ilyen szép műszakálla (pedig nem is mű :))

Nézd meg a fogadott apád, aztán fogadd öcsédnek a fiát... érthető, nem? :)

Rokkenroll-mozdulat, vagy mi

Amúgy jókedvük volt... :)

... mint nekik :)

Levegőmotor

Anya és fia ... ööö... :)

és a végére két vigyori vendég. :)

2007. december 10., hétfő

Az egyik ismerősömmel egyszer arról beszélgettünk, gyerekként ki milyen motorról álmodozott. Nekem persze elsőkörben az Apám 1961-es Jawa 250/353-asa jelentette a vágy tárgyát, amit éveken keresztül tartó kuncsorgás/sírás/duzzogás/veszekedés/szépennézés/titokbanjogsicsinálás után meg is kaptam működésképtelenül és érvénytelen rendszámmal. Szegény ősöm szerintem legrosszabb álmában sem gondolta volna, hogy mindezek ellenére lábra állítom :) Ez persze hozta magával azt is, hogy elkezdtem utánaolvasni a motor történetének is. Így találkoztam először a Jawa 500 OHC-vel is, onnantól kezdve újabb bogár költözött az agytekervényeim közé. Egyszer az utcán sétálva szembetaláltam magam VELE, és elfúló hangon kérdeztem a tulaját, hogy áááá...ez egy "félliteres Jawa"???? Ő persze olyan lényegtelen dologgal volt elfoglalva, hogy csaj létemre honnan az izéből tudom... :) Ez aztán egy thisisthebeginningofabeautifulfriendship volt, így jónéhány kilométert lemotoroztam úgy, hogy ott pöfögött mellettem azon az orgazmushoz közeli állapotot okozó hangján (mármint a motor). :)) Mai napig meggyőződésem, hogy szebb hangja van,mint egy Harley-nak... :))

A Wild mostani (145.) számában is szerepel egy Jawa 500 OHC, amit teljesen véletlenül én fotóztam, és persze az is teljesen a véletlen játéka, hogy Endrjú (a motor tulaja) is sok-sok éve az egyik szivemcsücske, a felvidéki magyar motoros élet egyik jellegzetes figurája. :)

Hát ő lett volna a kiindulási alap, ha csak nem alkatrészként került volna Endrjúhoz. Ezt a kéthengeres, négyütemű, léghűtéses 488 köbcentis motort 1952-től 1958-ig gyártották, mely korában a gyártó legnagyobb motorja volt. A szerkezet hiányosságai ellenére máig a gyűjtők kedvence!

És íme az átalakított "Ohácécsko". Sajnos sok-sok Jawa OHC és Jawa Perák lelte halálát a 80-as/90-es évekbeli "motorépítők" szerszámai között, hiszen ezek voltak az egyetlen elérhető építőalapok chopperépítéshez.

Hehe, Endrjú tanult M. hibájából, aki, miután kigyulladt a motorja, kénytelen volt igénybe venni az egyetlen tűzoltóeszközét, a saját, khhmm... "locsolószerszámát"... :))). Van persze, aki a tűzoltópalackban hisz... :)))

Van, aki magát szereti nézegetni motorzás közben :PP

Van, aki fizet a dizájnos tükörért, valaki egy rossz mozdulattal elintézi... :)

A kedvenc logóm :)

Óóórriááási (gyári) dobfék.

S. aranyos volt, megkérdezte tőlem, hogy tudom-e, hogy mi az a "cuffoló", én meg buta arccal néztem rá, hogy máááméééneee tudnám, hogy mi az??? Aztán rájöttem, hogy az én Kincsem, bár határozottan fejlődik, még nem túlságosan tud "fölvidíkiül"... :)

2007. december 9., vasárnap

Kőszeg

A céges csapatépítő túránk utolsó állomása Kőszeg (Vas megye) volt. Ez a város is meggyőzött arról, hogy van még mit látnom Magyarországból, keskeny, kanyargós, régi házakkal tűzdelt utcái egyszerűen varázslatosak.

A város egyik nevezetessége a Jurisics-vár.

Kívülről jól néz ki, de belülről túl sok mindent nem láttunk. Úgy rémlik, hogy volt egy másik fizetős kiállítás is benne, amit kihagytunk idő hiányában...

Normális esetben utálom a galambokat (na jó, a pesti galambokat), de itt helyesek voltak, ahogy a vár kiszögeléseit birtokba vették.

A várudvar és az üres szabadtéri színpad...

Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532-es ostrom volt, amikor is Jurisics Miklós vezetésével a viszonylag kevés várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. Az ostrom emlékére Kőszegen nemcsak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat. (egy kis blogos történelemóra :))) )

Felmásztunk a toronyba is, ami annyira nem esett jól, pláne, hogy lefelé begörcsölt a combizmom. Viszont a kilátás nagyon tuti volt.

Íme a kilátás, ablakon keresztül. Amikor elindultunk Sopronból, szakadt a hó. A várazás után beültünk egy étterembe ebédelni, és mire kijöttünk, gyönyörűen sütött a nap!

Élet a kövek között

Várfolyosó

Igen, imádom a kovácsoltvas utcalámpákat. :)

Kőangyal

Jurisics-tér és Hősök kapuja. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján.

A szépséges városháza 1328-ból. Az emeleti ablakok között három címer és két falkép látható. A címereket 1712-ben festették. Balról a legszélső a Jurisics család címere. A középső címer a történelmi Magyarország kiscímere. Az ötödik falkép Kőszeg történeti városcímere. A második és negyedik falkép későbbi (1943-1944) alkotás. Eredetileg nem ez, hanem az osztrák császári címer eleme, a kétfejű sas volt az ábrázolási téma. A Patrona Hungariae, azaz Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal témájú kép balról a második, míg a negyedik I. (Szent) István királyt ábrázolja teljes uralkodói díszben. Festője a szombathelyi Radnóti Kovács Árpád volt.

A Sgraffitós-ház egy részlete.

Na, ezért szép Kőszeg. :)

Jurisics téren áll a Mária-szobor. A szobor 1739-ben készült, Lorenz Eisenköbel soproni kőfaragómester munkája volt, akit a város a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett pénzbírságból fizetett meg.

Nepomuki Szent János és a kibontott esőcsatorna, a szent kvázi-attribútuma.

A neogótikus Jézus Szíve-plébániatemplom szerencsékre nyitva volt, döbbenetesen szép belülről

A Szentháromság-szoborot a pestis leküzdésének emlékére emelték 1713-ban. A kőszegi pestisszobor egyike a legkorábbi magyarországi Szentháromság-szobroknak.