2007. december 9., vasárnap

Kőszeg

A céges csapatépítő túránk utolsó állomása Kőszeg (Vas megye) volt. Ez a város is meggyőzött arról, hogy van még mit látnom Magyarországból, keskeny, kanyargós, régi házakkal tűzdelt utcái egyszerűen varázslatosak.






A város egyik nevezetessége a Jurisics-vár.




Kívülről jól néz ki, de belülről túl sok mindent nem láttunk. Úgy rémlik, hogy volt egy másik fizetős kiállítás is benne, amit kihagytunk idő hiányában...





Normális esetben utálom a galambokat (na jó, a pesti galambokat), de itt helyesek voltak, ahogy a vár kiszögeléseit birtokba vették.




A várudvar és az üres szabadtéri színpad...


Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532-es ostrom volt, amikor is Jurisics Miklós vezetésével a viszonylag kevés várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. Az ostrom emlékére Kőszegen nemcsak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat. (egy kis blogos történelemóra :))) )



Felmásztunk a toronyba is, ami annyira nem esett jól, pláne, hogy lefelé begörcsölt a combizmom. Viszont a kilátás nagyon tuti volt.



Íme a kilátás, ablakon keresztül. Amikor elindultunk Sopronból, szakadt a hó. A várazás után beültünk egy étterembe ebédelni, és mire kijöttünk, gyönyörűen sütött a nap!




Élet a kövek között



Várfolyosó




Igen, imádom a kovácsoltvas utcalámpákat. :)




Kőangyal




Jurisics-tér és Hősök kapuja. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján.



A szépséges városháza 1328-ból. Az emeleti ablakok között három címer és két falkép látható. A címereket 1712-ben festették. Balról a legszélső a Jurisics család címere. A középső címer a történelmi Magyarország kiscímere. Az ötödik falkép Kőszeg történeti városcímere. A második és negyedik falkép későbbi (1943-1944) alkotás. Eredetileg nem ez, hanem az osztrák császári címer eleme, a kétfejű sas volt az ábrázolási téma. A Patrona Hungariae, azaz Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal témájú kép balról a második, míg a negyedik I. (Szent) István királyt ábrázolja teljes uralkodói díszben. Festője a szombathelyi Radnóti Kovács Árpád volt.




A Sgraffitós-ház egy részlete.



Na, ezért szép Kőszeg. :)



Jurisics téren áll a Mária-szobor. A szobor 1739-ben készült, Lorenz Eisenköbel soproni kőfaragómester munkája volt, akit a város a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett pénzbírságból fizetett meg.



Nepomuki Szent János és a kibontott esőcsatorna, a szent kvázi-attribútuma.


A neogótikus Jézus Szíve-plébániatemplom szerencsékre nyitva volt, döbbenetesen szép belülről


A Szentháromság-szoborot a pestis leküzdésének emlékére emelték 1713-ban. A kőszegi pestisszobor egyike a legkorábbi magyarországi Szentháromság-szobroknak.



A plébániatemplom millarca-perspektívából...



... itt meg belülről...



... ez meg az egyik kapuja. Vajon egy panellakás hogyan mutatna egy ilyen ajtóval? :)



Ez a szélmadár folyton pörgött, nem volt egyszerű lefotózni.



Kőszeg egyik terének házai



Ezt csak úgy... :)



Ő egy magas oszlop tetején áll, de sajnos semmit nem találtam róla.



1 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Megtaláltam az angyalom! Írtam a temetős félelmedhez is hozzászólást, szóval én is nagy temetős vagyok, soha eszembe nem jutott félni!S néztem sok mindent: Szentgyörvölgy, Csótár Dezső stb. Sok a közös a mi megfog téged, s engem is.

Blog Widget by LinkWithin
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...