A város egyik nevezetessége a Jurisics-vár.
Kívülről jól néz ki, de belülről túl sok mindent nem láttunk. Úgy rémlik, hogy volt egy másik fizetős kiállítás is benne, amit kihagytunk idő hiányában...
Normális esetben utálom a galambokat (na jó, a pesti galambokat), de itt helyesek voltak, ahogy a vár kiszögeléseit birtokba vették.
A várudvar és az üres szabadtéri színpad...
Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532-es ostrom volt, amikor is Jurisics Miklós vezetésével a viszonylag kevés várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. Az ostrom emlékére Kőszegen nemcsak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat. (egy kis blogos történelemóra :))) )
Felmásztunk a toronyba is, ami annyira nem esett jól, pláne, hogy lefelé begörcsölt a combizmom. Viszont a kilátás nagyon tuti volt.
Íme a kilátás, ablakon keresztül. Amikor elindultunk Sopronból, szakadt a hó. A várazás után beültünk egy étterembe ebédelni, és mire kijöttünk, gyönyörűen sütött a nap!
Élet a kövek között
Várfolyosó
Igen, imádom a kovácsoltvas utcalámpákat. :)
Kőangyal
Jurisics-tér és Hősök kapuja. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján.
A szépséges városháza 1328-ból. Az emeleti ablakok között három címer és két falkép látható. A címereket 1712-ben festették. Balról a legszélső a Jurisics család címere. A középső címer a történelmi Magyarország kiscímere. Az ötödik falkép Kőszeg történeti városcímere. A második és negyedik falkép későbbi (1943-1944) alkotás. Eredetileg nem ez, hanem az osztrák császári címer eleme, a kétfejű sas volt az ábrázolási téma. A Patrona Hungariae, azaz Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal témájú kép balról a második, míg a negyedik I. (Szent) István királyt ábrázolja teljes uralkodói díszben. Festője a szombathelyi Radnóti Kovács Árpád volt.
A Sgraffitós-ház egy részlete.
Na, ezért szép Kőszeg. :)
Jurisics téren áll a Mária-szobor. A szobor 1739-ben készült, Lorenz Eisenköbel soproni kőfaragómester munkája volt, akit a város a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett pénzbírságból fizetett meg.
Nepomuki Szent János és a kibontott esőcsatorna, a szent kvázi-attribútuma.
A neogótikus Jézus Szíve-plébániatemplom szerencsékre nyitva volt, döbbenetesen szép belülről
1 megjegyzés:
Megtaláltam az angyalom! Írtam a temetős félelmedhez is hozzászólást, szóval én is nagy temetős vagyok, soha eszembe nem jutott félni!S néztem sok mindent: Szentgyörvölgy, Csótár Dezső stb. Sok a közös a mi megfog téged, s engem is.
Megjegyzés küldése