Ha valami jó, abból sosem elég. A solti Iron Horses-bulin 5 nagyonférfi volt a kísérőm. Élvhajhász énem tobzódott, de aztán csak a mértékletesség útjára tértem, és a tokodaltárói Rangers-bulira már csak 3 nagyonférfivel autóztam.
A bulin valahogy szóba került, hogy ki miről beszélgetett a kocsiban, így egyértelművé vált, hogy a motorosokat érdeklik az intellektuális és tudományos témák is. Miráék Müller Péter legújabb könyvéről beszélgettek, nálunk az ifjúságvédelmi problémák merültek fel („Az egyik szórakozóhelyen a kiscsajok 2-3 gramm drogért sz*pnak”). Persze egyből megnyilvánult a szociális érzékenység ("legalább valami meleg is kerül agyomrukba“), majd az elhanyagolhatatlan gasztroenterológiai aspektus is („a gyomorsavukat csökkenti a lúgos sperma“).
Szokás szerint most sem bírtunk időben hazaindulni, megszólalt a Blues Brotherstől az I Ain’t Got You, és a folyosón olyan vad bugizásba kezdtünk Mirával és útitársaimmal, mintha muszáj lett volna. Mindenesetre a szervezők nagyon vigyorogva búcsúztak.
2010. január 18., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Ezen a szopós párbeszéden nagyon jót nevettem, nem egyszerűek a barátaid!
A barátaim pont jók! :)
Igen, jól is néznek ki. Gondolom a java már elkelt? :)
Akad még, aki parlagon hever... :)
Megjegyzés küldése