2007. október 16., kedd

A 461. Simon-Júda vásár, Párkány

A péntek esti Zuzu Petals koncert után kicsit nehezen vettem az irányt Párkány felé. A házunk előtt leraktam Quasimodót és elkövettem azt a baklövést, hogy rögtön a vásár végén (vagy elején?) belevetettem magam a hömpölygő emberáradatba. Hősiesen bírtam 50 méteren keresztül a lökdösédést, lavírozást a bámészkodó tömegben, majd az első adandó alkalommal kiszöktem a járdára. Ez alatt a hatalmas távolság alatt fel is mértem az árukínálatot, ami ki is merült a gumicukor/mézeskalács/törökméz, übergiccses mécsestartók, ronda függönyök és egyéb kínai szemét ritmikus ismétlődésében. A kézművesek részére kijelölt résznél kezdtem el ténylegesen nézelődni, idén szerencsére több árus volt, mint tavaly. Jellemző módon, amíg a bóvlis résznél lépni nem lehetett az emberektől, itt csak a néhányan bámészkodtak. Sajnos az imádott sült gesztenyémet a csak a vásár túlsó részén árulták, így csatába indultam a tömeggel. Visszafelé összefutottam egy gyerekkori ismerősömmel, akivel miután dodzsemeztünk egyet, beültünk a V2-be, így megúszva a jegesmedve támadást a sötétedő városban.


A vásár legszebb mézeskalácsa, sokat dolgozhattak rajta.


Ez a ruha nagyon tetszett, egy jófej cseh árus viselte.

Szépséges kukoricacsuhé karácsonyfadíszek

Nem vagyok egy nagy mézborrajongó (nem egy refluxbarát itóka :(), de az, amit a kezembe nyomott az árus kóstolás gyanánt, az finom volt. Viszont a csomagolása nálam ötpontos volt, főleg a sok cicisnő/mobiltelefon/hegedűtok alakú üvegek után.

Ólomkatona-gyár

Eszter(ga) - lánc

Attilák minden mennyiségben

Színtobzódás

Nehezen, de legyűrtem a vágyat, hogy kibővítsem az üveggyűjteményem (különben is a régi borkiöntőkre és szódásüvegekre vagyok ráizgulva :))

A vásár egyik legötletesebb portékája, a meggymaggal töltött, antiallergén játékok

Nagy kedvenc, a sajtbefőtt (én ennek neveztem el, amúgy sima „nakládaný hermelín“ - rakott, pácolt sajtok)

A vásár sztárjai (a visító, nyakbakasztathatós ronda plüssmajmok mellett) az északi indiánoknak öltözött dél-amerikai indiánok voltak. A legviccesebb az volt, hogy volt egy konkurens csapat is, a másiktól 50 méterre...

A helyes, trillát árusító srác. A trilla egy speckó lapocska, amit a fogai közé véve madárhangokat utánzott.

Szelídítőm szerint gusztustalan volt, szerintem groteszk ez a pálinkacsap, vagy mi... egy tuti, nagyon rossz volt a belőle kiöntött pálinka.

A végére egy ismerős a tavalyi vásárról.

2 megjegyzés:

szasz andrea írta...

szia!andy vagyok es meg szeretnem kerdezni hogy nem tudsz e valamit a del-amerikai indianokrol mert en is lattam oket es meg szzeretnem oket keresni az interneten.elore is koszonom a seggitseget!!!ha tudnal nagyon fontos lenne mert szamomra nagyon tetszett a musoruk.ha tudsz segiteni vagy ismersz olyant aki igen leci irj az e-mail cimemre:szasz.andrea@yahoo.com.

Unknown írta...

Szia! Ne haragudj én meg azért szeretnék érdeklődni, hogy nem tudod-e véletlen, hogy a "a helyes trillás srác"-ot hol lehet megtalálni. vagy legalább a nevét hogy valahol megtudjam keresni. Fontos lenne. Remélem tudsz nekem segíteni. De hozzá teszem, nagyon jó a blogod. hogyha tudsz vagy ha nem is segíteni kérlek írd meg nekem a manocka21@hotmail.com címre.

Blog Widget by LinkWithin
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...