2009. február 27., péntek

Miracle

Péntek van és süt a nap! Igaz, hogy ma is túlórázni fogok, de kit érdekel, hiszen péntek van és süt a nap! :)

ui. Igen, Bon Jovi, de szigorúan még hosszú hajjal és szőrös mellkassal! :)

Zene: Jon Bon Jovi - Miracle (album: Blaze of Glory, 1990)

A penny for your thoughts now baby
Looks like the weight of the world's
On your shoulders now


I know you think you're going crazy
Just when it seems everything's
Gonna work itself out
They drive you right back down

And you said it ain't fair
That a man walks
When a bird can fly
We have to kick the ground
The stars kiss the sky
They say that spirits live
A man has to die
They promised us truth
Now they're giving us lies

Gonna take a miracle to save us this time
And your savior has just left town
Gonna need a miracle
'Cause it's all on the line
And I won't let you down
(No I won't let you down)
The river of your hope is flooding
And I know the dam is busted
If you need me I'll come running
I won't let you down... no, no

You're looking for salvation
You thought that it'd be shining
Like an angel's light
Well, the angels left this nation
And salvation caught the last train
Out tonight
He lost one hell of a fight

He said
I'm just one man, that's all I'll ever be
I never can be everything you wanted from me
I've got plans so big
That any blind man could see
I'm standing in the river
Now I'm drowning in the sea

Gonna take a miracle to save us this time
And your savior has just left town
Gonna need a miracle
'Cause your heart's on the line
And your heartbeat is slowing down
Your feet are grounded still
You're reaching for the sky
You can let 'em clip your wings
'Cause I believe that you can fly

Well my eyes have seen the horror
Of the coming of the flood
I've driven deep the thorny crown
Into the soul of someone's son
Still I'll look you in the eye
'Cause I've believed in things I've thought
And I'll die without regret
For the wars I have fought

Gonna take a miracle to save you this time
And your savior has just left town
Gonna need a miracle
'Cause your heart's doing time
And your conscience is calling you out
It ain't all for nothing
Life ain't written in the sand
I know the tide is coming
But it's time we made a stand
With a miracle


De a motoros lányok élete nem csak játék és mese, hallottatok már a gonoszról, a csúf, szúrós éjszakai hidegről, mely nem csak az ember szívébe tud fúródni, de a motoros lány lábain leledző zsírsejtecskéket is égető jéggé dermeszti? Mert hiába a kordura dzseki, vesevédő, kesztyű, sisak és a sál, valahogy a combom mindig védtelen marad. Egyetlen oka ennek az a fejlövésem, mely szerint a kordura/bőrgatya korlátoz a mozgásban, hiába a meleg és védelem ígérete. Ezzel persze mindig csak akkor szembesülök, amikor éjszaka hazaindulva elfordítom a kulcsot, én meg a jéghideg, nyirkos nyeregbe csúszva várom, hogy a blokk bemelegedjen, miközben a hengerek bordáin zongorázok kesztyűs ujjaimmal. Menet közben a szél jeges lehelete belekapaszkodik a farmeromba, csak amíg a lábszáramnál csatát veszt a forró blokknak köszönhetően, a térdemet még védi a térdvédő, viszont combom az övé, mohón veti rá magát.

Most azonban eljött az a történelmi pillanat, amikor is a kedvenc (mivel egyetlen) öcsém kapott a munkahelyén egy túraboltba szóló ajándékutalványt. Mivel a testvérem a legjobb esetben is csak a tengerszint alatt fekvő kocsmákig szokott eltúrázni, felajánlotta nekem ezt az cetlit. Ekkor ölelhettem végre magamhoz az új, régóta vágyott aláöltöző nadrágomat (ez kb. egy felspécizett macskanadrág). Annyira örültem neki, hogy nagy hirtelen meg is bocsájtottam az öcsém néhány, az elmúlt 27 éve alatt ellenem elkövetett bűnét. Annyira azért észnél voltam, hogy ne bocsássak meg neki mindent, hátha kapok még tőle ezt-azt…

2009. február 26., csütörtök

Péntek 13 Party, Geronimo MC

Itt a legkevésbé babonás motoros klub bulijának képei, beszámoló majd a Wild-ban lesz (meghalni nincs időm, nem még beszámolót írni... :().




















2009. február 23., hétfő

K.J. születésnapi bulija






















Even Bikergirl Get the Blues

...és a Nothin' But the Blues Pub-ban lesimogatja a párát a boroskólás pohárról, miközben Fekete Jenő és Szabó Tamás akusztikus blues-t nyom...








2009. február 18., szerda

Tata

Igen, jönnek már a buliképek is, de ezek a képek két hete várnak arra, hogy felpakoljam őket. Ez a tatai séta azért is érdekes volt számomra, mert bár több, mint 10 éve járok a tatai (most már mocsai) motoros találkozóra, ill. az ottani motoros klub klubházába, valahogy sosem sikerült időt szakítani városnézésre, pedig Tatán bőven van látnivaló.






A tatai Stonehenge





A Kálvária-domb díszei





Az egykori gótikus templomból csak a szentély maradt fenn, melyet 1755-ben átalakították barokk stílusúvá.






Nem véletlen, hogy M-val barátnők vagyunk: ő kitalálta, hogy a kápolnához másszunk fel a sziklán, én meg (az egyszerűbb dombkerülés helyett) mondtam, hogy akkor ugyanott másszunk is le! :) Még jó, hogy a korlát egyik rögzítési pontja kilazult és így elég jól mozog...








Hiába terveztem régóta, az Öregvárba nem jutottunk be (december 20-tól március 1-ig zárva tart) :(



A behavazott, megfagyott Öreg-tó, ami úgy nézett ki, mint ha felöntötték volna tejjel.






Az Angol-park még télen is szép





A vértesszetkereszti apátság romjaiból építették a parkban található műromot. Remélem, hogy aki kitalálta a romok műromokká való avanzsálását, az úgy forog a sírjában, mint a rotációs kapa...

2009. február 17., kedd

Blackmore's Night

Tudom, hogy majdnem mindenki már a Józsi bulijáról, a Péntek 13 party-ról és a Devils börzéről készült képeket várja, de én gonosz vagyok (semmi időm képezni :(), és még váratlak benneteket.

Szolgálati közlemény: igen, voltunk Blackmore’s Night koncerten, Ritchie Blackmore még mindig egy állat, de sajnos nem fotózhattam. Én szívem fáj a legjobban, egyszerűen mesés fényekkel dolgozott a látványtervező, amit annak ellenére láttam, hogy a 10. sorban ültünk (máskor ugyebár első sor vagy a színpad széle). Cserébe most már biztosan tudom, hogy kell egy erősebb okuláré a jövendőbeli új fénygépem mellé.* Nézés helyett így füleltem, és a koncert elején teljesen úgy tűnt, hogy Candice Night playback-ről énekel, de valószínűleg brutális szűrésen ment át nem csak az ő hangja, hanem az egész vokálé. Ettől kicsit valószínűtlen hangzású lett az összes dal, amit én kicsit soknak éreztem, nekem belefért volna bőven a natúr hangzás. Ez főleg azért piszkálta a csőrömet, mert felsorakoztattak nem egy régi hangszert is. Ettől függetlenül lehengerlő volt a koncert zeneileg és látványilag is, és még S-nak is tetszett (persze fenntartásokkal), ami már csak ezért is nagy szó, mert az én vájtfülű kedvesem mindenféle zenei kákán is talál csomót.

*A Canon kábé haldoklik, egyre többször makacsolja meg magát, és baromira nem úgy reagál, mint kéne… :( Bár imádom Ú.F.-t (aki meglocsolta sörrel), csak remélem (ő is jól teszi), hogy egy beszámíthatatlanabb pillanatomban nem lesz a közelemben…

2009. február 15., vasárnap

Rescue me

Legközelebb, ha újra leáll a kékmotor Olaszliszkától 3 falunyira, engem is megmenthet egy ilyen csapat (van esőruhám, így jöhetnek szoknya nélkül is). Ahogy magamat ismerem, egyből fotózni kezdeném őket, a motort meg elintézném egyedül, elvégre nem bízom a Márit mindenféle arrajáró exhibicionista modellfiúcskákra... :)

2009. február 14., szombat

Kamanduli remeteség, Majk

Vértesszentkeresztről átautóztunk Majkpusztára (Oroszlány majki településrésze), hogy megnézzük a némaságot fogadott kamanduli remeték cellaházait, az egykori barokk templomtornyot és a kolostor konventépületét.
Az előző (vértesszentkereszti) kolostorhoz hasonlóan itt is a Csák nemzetség alapította a gyári, majki premontrei prépostságot még 1252 előtt, melyet szintén nem kíméltek a portyázó török seregek.



Az előző kolostorromnál már eléggé meg tette a hatását a szétázott csizmánk, így amíg vártunk az idegenvezetőre, megjelent előttem a majki madonna



Az egykori kolostor romjait és a hozzá tartozó földeket 1727-ben gróf Esterházy József vásárolta meg, aki a birtokot 1733-ban a kamalduli szerzetesrendnek adományozta. Az egyes cellaházak Eszterházy és más nemesi családok adományaiból épültek, támogatásukra a házak homlokzatán szereplő címerek is utalnak.



A konventépületben lévő hajdani refektórium (közös ebédlőterem) és előterének freskóit Vogel Gergely oltár-és freskófestő készítette 1760 körül. A 27 kép Romuald (a rend alapítója) életéből és a rend történetéből vett, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar királyokat, szenteket és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolja.
A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki az évi két alkalmat leszámítva, egész évben csendben és egyedül molyolt a maga kis kulipintyójában. Itt kapirgáltak a kertjeikben és kiszolgáltatták magukat a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátokkal, amíg a pl. a pálosokkal együtt fel nem oszlatta őket II. József kalapos főgóré.



1806-ban gróf Esterházy Károly megvette a birtokot, majd miután a kolostor volt posztógyár, hadiszállás és iskola, 1860-ban az Esterházy-család a konventépületet vadász- és lakókastéllyá alakíttatta át. A háborút követően kórház, középiskola, kollégium, majd munkásszálló költözött a falai közé.





Az egykori berendezésből szinte semmi sem maradt, ennek ellenére érdemes megnézni a refektórium freskóit és egy szenzációs fotókiállítást, melyet 4 lengyel fotós által készített, a Lengyelországban élő kamanduliakról készült fotókból állítottak össze.


2009. február 12., csütörtök

High Road Easy

Tegnapelőtt délelőtt konkrétan ázott földillatot éreztem a zárt irodában, pillanatok alatt repített Sárkányfalva és Kisgyarmat közötti jó kis kanyargós mellékutakra. Szinte éreztem, ahogy a friss tavaszi levegő sisakom plexije alatt jól beleharap az arcomban, a kékmotor pedig dohogva vibrál alattam. Délután természetesen elkezdett esni a hó…
Ma meglocsoltam az asztalomon lévő virágokat, így már ténylegesen éreztem azt a jellegzetes illatot. A bajom már csak annyi, hogy a hétvégére csak +2 fokot mondanak, pedig vasárnap elő akartam hozni Márit… :(

Mai zene:
Jessie Galante - High Road Easy

2009. február 11., szerda

Wild

A múlt hónapban olyasmi történt, amire eddig nem volt példa: megjelent két cikkem a Born To Be Wild magazinban! Dolog engem ért a legváratlanabbul, lévén a párom (az újság egyik szerkesztője) a legnagyobb kritikusa a blogomnak, folyton sorolja a hibáim, amit aztán vagy kijavítok, vagy nem. :)


Kivételesen volt időm, ezért két mondatnál is többet írtam. Így lett valami cikkféle a Rangers és az Iron Horses bulik beszámolóiból. Ezekre csapott le az emberem azzal a felkiáltással, hogy neki ezek tetszenek, és fel is használja őket.


Azóta már újságárusoknál van a magazin, így sajnos ezek után már nem védekezhetek azzal, hogy "bocs, én csak fotózni szoktam az újságnak..." :)

2009. február 10., kedd

Marci

M-val általában nem egyezik az ízlésünk a pasik terén, de ez a vörös, szőrös kan egyszerre nyűgözött le bennünket Vértesszentkereszten (izé, miatta nem bírtunk elindulni).














Blog Widget by LinkWithin
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...