A jól bejáratott bulihelyszínek olyanok, mintha haza menne az ember. Megszokott Tokodaltáró tábla, kivilágított művelődési ház, parkolóhely keresés, összevigyorgás ismerősökkel még mielőbb belépnél az ajtón, üdvözlő puszi minden második-harmadik lépcsőfokon, majd helyére ugrik az egyik csigolyám a házigazdák presijének szivélyes ölelésének folyományaként. Aztán mi belemerülünk a motorozós történetekbe, a merőkanál a babgulyásba, némely tekintet meg a pohár alján bújkáló italmaradványba, és amikor elérkezik a búcsúzás ideje, akkor jut eszébe néhány barátunknak számos olyan dolog, amit okvetlenül ott és akkor kell elmesélnie, nehogy ne egy órával később induljunk el, mint terveztük. De a képeken szereplő férfiaknak ki tud (és mer) ellenállni? :)
(Külön puszi azoknak a BARÁTAINKnak, akik ezalatt a Rocktogon-beli Rómeó Vérzik koncerten türelmesen várták, hogy egyszercsak megérkezzünk és elszállítmányozzuk őket Tokodaltáróra. Hiba a gépezetbe csak ott csúszott, hogy ezt a tervet elfelejtették velünk megosztani, így mi estét Tokodaltárón kezdtük és a Rocktogonban fejeztük be.)
1 megjegyzés:
Annyira jófej az a kutya, bár inkább disznónak néz ki! :)
Megjegyzés küldése