Néhány évvel ezelőtt ezekkel a szántóföldekkel mégis meggyűlt a bajunk. Nem igazán tartozunk a feltűnést kereső motoros lányok közé, ezért úgy gondoltuk, hogy hazafelé elosonunk a klubház mögötti füves részen. Neki is indultunk, majd jól bele is lopakodtunk a szántásba, benézve a megfelelő lefordulót. Álltunk a nagy sötét semmi közepén, és röhögve borultunk a benzintankra. Addig mindenképpen, amíg nem szembesültünk a ténnyel, hogy milyen magas barázdákon kell megfordulni a két, egyenként két és fél méter hosszú cruiserrel! A harmadik lány csak a nevetéstől akart felborulni, lévén ő a rövidebb motorjával pikk-pakk megfordult, majd világítani próbált nekünk. Ennyivel persze nem úsztuk meg, hiszen visszafelé át kellett vonulni a bulizó tömegen. Az csak kósza remény volt, hogy nem látta senki sem, hogy mi mit fénykardoztunk le a lámpáinkkal…
Idén el sem mozdultam a klubház udvarából, de volt is miért. Először a bográcsos slambuc nevét próbáltam memorizálni (az ízét nem volt nehéz, állati finom volt), majd a zene szegezett oda. Az első banda a nemrég alakult Random volt, akik olyan igényesen játszottak, hogy nagy hirtelen azt is megbocsájtottam nekik, hogy csak feldolgozásokat. Őket hallgatva meg is szólalt egy-hang, hogy játszhatnának akár reggelig is. Aztán elkezdett énekelni Turós György, a zeneveterán Tengs Lengs reszelős hangú énekese, és rá kellett jönnünk, hogy olyan könnyen nem szabadulunk erről a buliról. Mondjuk nem is akartunk.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMwQdi6Ac6WPceaeJyi1VoUw8kXUG3vom1W25P_zivAGWi0upXTeUENA8zJnvnEpIYbnDFMCqFnzMq3nwK06VYaISNfwiTCOzdUXl82pVUH8cCiEMKF8zmNlcwh-1thb3RxJ4iiqCKd136/s400/IH+769+copy.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése