2009. szeptember 15., kedd
A császári hókamókáról hazafelé Neszmélynél csak egy utolsó ép idegszál választott el attól, hogy felhívjam a helyi motoros klub valamelyik tagját, és elsírjam a fülébe, hogy „Kicsi vagyok, fázom és qvára félek a sötétben! Lécci, kísérjetek haza!”. A horgászás utáni nagy halászlé-pusztítás alkalmával már nevetve meséltem a presijüknek, erre közölte velem: „Hülye vagy, simán hazakísértünk volna!”
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése