
Először a két lófiút néztük meg, akik annyira kíváncsiak voltak ránk, hogy amíg a karámukban voltunk, el sem mozdultak tőlünk.

Természetesen szerelmük elsőfokú tárgya Emese volt, de én is kaptam egy puszit a vállamra. Asszem megérezték, hogy bejönnek nekem a szürke négylábú csávók...


Egy szinkron-pisilés a tiszteletemre

A másik karámban a shagya-arab és a mezőhegyesi félvér (furioso-north star) kancák legeltek.

Amennyire érdeklődtek utánunk a csődörök, annyira fütyültek ránk a kancák, legalábbis Emeséék lovai. Bezzeg a szövetkezet furiosoi! Ha valaki távolról nézett bennünket, akkor jókat röhöghetett azon, ahogy két 160 centis csaj magyarázta a nagyra nőtt állatoknak, hogy "menjééé máár arréébb!".

Cserébe Emesétől megtudtam, hogy legalább a lovaknál helyén van a világ, hiszen vezérkanca a góré! :)

Sajnos a két fiatalabb shagya-kancát elriasztotta az egyik furioso, úgyhogy csak lófuttában láttuk őket.

De jön még shagyára Nikon... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése