Ezeket a Dél-Tirolból származó, Hafling településről elnevezett lovakat hidegvérő hegyi lóból és arab lóból nemesítették ki. Jellegzetes a sárgás, világos színük és a szőke, szinte fehér sörényük, amelyről nekem mindig Gandalf ugrik be...
Persze, nem is én lettem volna, ha nem hozom a frászt saját magamra. Engedélyt kérve a gazdájuktól elindultam hozzájuk a legelőre. Természetesen már messziről kiszúrták, így elkezdett felém futni 8 ló. Ááá, alig gyökerezett a lábam a földbe... Persze, nem bántani akartak, csak remélték, hogy kaja van nálam. A kezemben lévő Nikon sem bizonyult ehetőnek, ráadásul még itt-ott kattant is az exponálógomb, úgyhogy a sokkal izgalmasabb legelészésre irányították a figyelmüket. Én meg a papucsos lábamra, ugyanis csak centikkel arrébb dobbant mellette egy lópata... De aki hülye, az haljon meg, vagy mi zúzza össze a lábfejét egy szőke ló...
Kakukktojás, akit csak egy marék gazzal tudtam a kerítéshez csalni, de utána éreztem, hogy határozottan megkedvelt...
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése