millarca világa, vagy mi

Tegnap megállapítottam, hogy a „Nicsak, ki beszél most” egy baromi félelmetes film, legalábbis amikor megjelentek a farkasok a sötét erdő mélyéről, fejvesztve menekültem S. mellé. Persze, a fejemre húzott díszpárna és S. mellkas szőre között tartott pici résen azért muszáj volt szemmel követtem az eseményeket, de egy ilyet még sem kéne leadni 12-karikás filmként!

Igen, 29 és fél éves vagyok. És??? Amikor két perccel azután értünk oda egy olyan balesethez, ahol egy autó elsodorta az egyik hazamotorozó ismerősünket, simán tartottam a földön őt, amíg nem ért oda a mentő. Igaz, hogy nem tudtam eldönteni, hogy közben bőgjek vagy hányjak, de végül csak róla gondoskodtam. Na de az már milyen félelmetes, amikor egy vicsorgó farkas és kutya egymásnak ugrik?