Fehércsoki

Tegnap útban Párkány felé találkoztam Fehércápával, hogy másfél év után visszaadjam azt a térdvédőjét, amit csak azért vett meg, hogy nekem kölcsönadhassa...

(Anno csak azért hívtam fel, hogy nincs-e neki kölcsönbe, mert a fejembe vettem, hogy miután csontig koptattam a térdem egy félhülye macska miatt, aki úgy gondolta, hogy van esélye egy 230 kilós motorral szemben (volt, nekem nem annyira), két hónap sántikálás/csuklódajkálás után egyből nekifutok egy vezetéstechnikai tréningnek. Cápa meg úgy gondolta, hogy félti a térdemet, ezért a tréningre már egy kékmotoros Darth Vader ment bazi nagy mellekkel.)

Gondolatban már előre kiosztottam magamnak egy lecseszés/fenékrúgás kombót, ehelyett kaptam széles vigyort, két puszit meg egy tábla fehércsokit. Mert tudja, hogy szeretem a fehércsokit...